Fate/Extella: The Umbral Star

Fate/Extella: The Umbral Star

A game kifejezetten érdekes és nagyon komplex, nyomokban valahol a Mátrixra hajazó története a távoli jövőben játszódik, egy számítógép alkotta digitális világban, főszereplője pedig TE vagy, a player. Itt igazából nem egy kitalált karakter bőrébe bújsz bele, hanem önmagad lehetsz, a Mester, egy élő személy digitális lenyomata, társaid - akarom mondani szolgáid - pedig mindenféle szoftverek, akik csinos kishölgyek és kevésbé csinos srácok formájában materializálódnak ebben a rendszerben. A sztori szerint érkezik a menetrend szerinti végítélet, amit a mindenség túlélése érdekében nem ártana megakadályozni. (Nyilván a felszín alatt ennél nagyságrendekkel több van...)

A meglepő mértékben könnyed és remekül kezelhető játékmenet egy nagyon leegyszerűsített musou-szisztéma, ahol nem túl bonyolult térképeken kell annyi területet elfoglalni, hogy az ellenfélnek ne maradjon lehetősége a győzelemre. Amikor ez megvan, megjelenik egy (vagy több) boss, minek legyőzésével máris haladhatsz tovább a történetben.

A foglalás gyorsan és tempósan abszolválható, az ellenfeleket minden szenvedés nélkül le lehet kaszálni, mindössze arra kell figyelni, hogy félre tegyük saját hadvezéri ambícióinkat, és valóban azokra a területekre koncentráljunk, amit a gép félreérthetetlenül kijelöl nekünk. Ellenkező esetben egyfajta "perpetuum mobile" helyzet alakul ki, és a folyamatosan újratermelődő ellenfelek miatt az amúgy 20 perces pályák soha véget nem érő rémálommá növik ki magukat.

Emellett van a játékban eszközhasználat (valami craftolás-féle izé) és egy igen egyszerű karakterfejlesztés is, de ennek túl nagy jelentősége a játékmenet szempontjából nincs, maximum Very Hard fokozaton.

Mint mondtam, a Fate/Extella kifejezetten érdekes és - részben - mélyenszántó történetet mutat be, melynek a sok komolykodás mellett van egy rettentő mókás vonulata is. Ennek során a játékost szolgáló harcos hölgyek - "feleségeink" - egyfolytában nekünk udvarolnak, egyre szerelmesebbek lesznek belénk, és természetesen brutál féltékenyek egymásra. A csipetnyi ízléses erotikával fűszerezett események során egy kérdezz-felelek rendszerű barátság-fejlesztő gyakorlat is fut, mely kellemesen megszínezheti a harcok közötti időszakot annak, aki képes befogadni a videojáték történelem (na jó, ne essünk túlzásba; az elmúlt 10 év) legnagyobb mennyiségben jelen levő párbeszédét. Minden túlzás nélkül, ebben a játékban annyit pofázik mindenki, hogy még a gyors tekerés opció használatával is hosszú percekbe telik, mire egy jeleneten túlszenvedjük magunkat. (Lehetőség van egyébként a dumák teljes átugrására is, de akkor a történetből ez ég világon semmi sem derül ki.)

User Score: 7,1/10

Metascore: 67/100