BlazBlue Central Fiction (bontatlan)

Meg ugye akik az Arc System Works munkái mellett teszik le a voksukat, a legritkább esetben teszik ezt az animációs átvezetők miatt. Persze, ezek is jópofa adalékok, megalapozzák a bunyók szentségét, de másodlagos szereppel bírnak. Ami viszont kihagyhatatlan, az némi gyakorlás az éles helyzetek és bevetések előtt, a tréning pedig minden fontos instrukcióval ellátja a bajnoki címre vágyók hadát, ezt az opciót viszont még a veteránoknak is érdemes kipróbálniuk, mivel a harcrendszer egy-két kisebb-nagyobb változáson esett át, nem szokatlan módon a szériától. A főleg az Overdrive terén eszközölt újítások (speciális támadások, nagyobb sebzéssel) jót tettek a programnak, a begyakorláshoz pedig még évek sem kellenek.  

Amikor elindul a játék, a hangulatot egyből sikerül megteremteni, hiszen a J-rock és az animációs kisfilm egyvelege a legritkább esetben nyeretlen páros, ezt pedig a Central Fiction is nagyszerűen bizonyítja. A ritmusos ütemek, a jó vágások az akciódús helyzetekkel megteszik hatásukat, noha a bunyóra kiéhezett közönség jobban teszi, ha az elhintett sztori-maggal ismerkedés helyett inkább másfelé kezd el nézelődni. Mert van ugyan olyan pont a menüben, ami a Story megnevezésre hallgat, ez a már ismert módon csak mozgóképpel szolgál, avagy aki a harcot óhajtja kiélvezni, az egy darabig várhat, miközben a több fejezetre osztott képsorok leperegnek.

Más kérdés, hogy harc esetén ezúttal is lehet választani a komplikáltabb irányítás és az egyszerűsített kezelés között – előbbi a veteránoknak javasolt, míg utóbbival a kezdők próbálhatnak szerencsét, hiszen így a folyamatos gombnyomkodással is kombókat hozhatnak elő, de a speciális sebzésekhez sem kell millió és egy kombinációt bemagolniuk, mert azok a véletlenszerű kontrollerpüföléssel is összejöhetnek.

IGN community rating: -/10

Metacritic score: 84/100